Mikulás

Ez én vagyok hű segédemmel, az ördögi Törpedelmes-sel és kedvenc baltámmal.

Egyébként ma lett itthon egy nagy doboz elporított szikla formájú vitamin, ami lóvitaminként érkezett, de kiderült, hogy emberi fogyasztásra szánták. Olyan, mint a liszt finomságű homok, úgy kell bevenni, hogy egy kanállal elkeversz egy ki vízben, majd megiszod. Kábé azzal egyenértékű látszatra, hogy ha az ember kimegy és kortyol a pocsolyából.

Az meg vicces, hogy gyerek koromban sokat legóztam és most megint odajutottam, csakhogy most egy 3D-s szerkesztőprogramban kell megrajzolnom egy 100 darabos harci járművet választott házi gyanánt. MAjd lehet felrakok róla egy képet, mert jól néz ki.

Ja és régebben az volt, hogy dalt írtam a tengelykapcsolóról, ami úgy hangzott, hogy

egyszer volt egytengelykapcsoló/ úgy hívták hogy antal

és ez a tengelykapcsoló / világot látni indult egy trabanttal

most meg egy tengelykapcsolót kell terveznem, holnap, és nagyon elegem van most már, hogy egy nyomorult szabad percem sincs és kb. jövő szerdáig tudom majdnem órára, hogy mit fogok (ill. mit kéne) csinálni.

Tartsd odakint!

Most reggeltől estig éjszaka van,
a sötét csak egyre hízik.
Partra vetett halként a Nap
nem vergődhet a vízig.

Mialatt egyet pislog a Hold,
és kivet minket az ágyunk,
szokásból élünk egy kicsit,
de mielőbb visszavágyunk.

Fekete a felhők felett az ég,
fekete a tejbegríz is,
a kávém most feketébben iszom,
mert fekete a számban az íz is.

Most reggeltől estig éjszaka van,
a sötét csak egyre hízik -
ha az ablakra feszül is, tartsd odakint,
legalább este tízig!

Nyelvtörő

Kitaláltam egy nyelvtörőt, íme:

Én denaturalizálhatom, de te ne denaturalizáld az ételt!

Varázspor

A teste már régesrég szétszakadt,
száz egér nagyapja rágta le fejét,
de egy titkos urnában ágyam alatt,
egy zsákban őrzöm, mi megmaradt -
a paprikajancsi belét.

Egy egyszervolt gyerekkor hűlt hamva lett
a bútorgyár fűrészpora,
a filckrampusz felemás arca felett
egy felhőn osont el az álmok kora.

De a mágikus porból, mit az ágy alatt őrzök
a főztömbe elég egy kicsiny csipet,
hogy puhára párolják könnyen a gőzök
akár a legvénebb, szikkadt szivet.

ez az

Elfelejtettem a múltkor feljegyezni, hogy amikor a múltkor Virág kinyírta a csirkét, nekem pedig dekapitulálnom kellett az ergonomikus kisbaltával, attól kezdve teljes igazsággal állíthatom, hogy “úgy kötekedjl, hogy én már öltem baltával”.

Egyébiránt mostanában lefekvés előtt a Radnóti-összest szívogatom falatonként, és erre még szerintem visszatérek.

Tegnp pedig kedvem támad kimenni a közeli dombra madárijesztőnek, de aztán az ötletet elvetettem, mert mostanában kevés a madár.

jé

Ma különlege nap volt, mert ki tudja mióta már, hogy nem álmodtam egyszerű álmot, amiben nincsen szörny, eső, éjszaka, holtestek stb.

Csak simán ismerősökkel és ismeretlenekkel álmodtam, nem történt semmi ijesztő, egyedül talán annyi, hogy akartak nekem adni egy vörös színű selyeminget, amit majdnem elfogadtam, de végül rájöttem, hogy képtelenség, visszautasítottam és nagyon örültem. És jártam a hídon abban a fura gótikus-modern városban, ahol sokszor jártam álmomban, de most sütött a nap és az emberek színes ruhákban szaladgáltak.

Jó volt. Még körülbelöl jövő utáni hét szerdáig nincs egy szabadpercem sem. Utána a tűzözön.